GEO: mi változik, ha nem a találati lista válaszol

Beírod a cégetek nevét egy AI-ba, és összeáll egy bekezdés arról, mit csináltok. Csak épp nem a ti mondataitokból. A GEO optimalizálás pontosan erre a pillanatra való: nem arra, hogy hányadikok vagytok egy listán, hanem arra, hogy a válaszban a ti megfogalmazásotok szerepeljen, a ti nevetekkel együtt.

Mi az a GEO optimalizálás?

A GEO optimalizálás, teljes nevén generatív keresőoptimalizálás, az a munka, amitől egy AI-válasz a te oldaladról idéz. Nem helyezést céloz, hanem idézhetőséget: azt, hogy a szöveged rövid, ellenőrizhető, önmagában megálló állításokból álljon, a gép pedig meg tudja mondani, honnan vette őket, és kinek a nevében.

A mellette futó AEO, vagyis a válaszra optimalizálás, ugyanennek a másik fele: ott a kérdés az, hogy a szöveged alkalmas-e arra, hogy egyetlen bekezdésben megválaszoljon valamit. A kettőt a gyakorlatban nem érdemes szétszedni, mert a mozdulat ugyanaz: kérdést írsz ki címnek, és a cím alá odateszed a választ.

Ami megváltozott, az nem a keresés szándéka, hanem a felület. Egy AI-áttekintés vagy egy chatbot nem tíz linket tesz eléd, hanem egy bekezdést, benne néhány hivatkozással. Aki abban a bekezdésben szerepel, az kapja a bizalmat, és sokszor a kattintást is. A lista tizedik helyéig pedig már senki nem görget le.

Ezért a GEO optimalizálás nem külön projekt a Láthatóság szolgáltatásunkon belül, hanem ugyanannak a munkának egy újabb rétege. A szabályai ráadásul a hagyományos keresésben is hasznosak: egy jól tagolt, kérdésekre bontott oldal az embernek is könnyebb, és a keresőnek is egyértelműbb. Kidobni tehát semmit nem kell abból, ami eddig működött.

Miben más a GEO, mint a SEO?

A SEO azért dolgozik, hogy a lapod ott legyen a listán, a GEO azért, hogy a lapod mondata legyen a válaszban. A technikai alap közös: gyors oldal, tiszta szerkezet, valódi tartalom. A különbség a mértékegységben van, mert itt nem pozíciót mérsz, hanem említést és idézetet.

A legszembetűnőbb különbség a kattintásnál látszik. Az AI-keresőoptimalizálás célja is ugyanaz maradt: hogy megtaláljanak. A generatív kereső viszont sokszor elveszi a kattintást: elolvassa helyetted az oldalt, és összefoglalja. Ez elsőre rosszul hangzik. Gondolj bele viszont: a te oldalad összefoglalása a te szakértelmedet viszi tovább, a nevedhez kötve, egy olyan olvasóhoz, aki addig nem hallott rólad.

Három gyakorlati különbség adódik ebből:

• Az egység nem az oldal, hanem a szakasz. Egy AI-válasz jellemzően egy bekezdést vagy egy szakaszt emel ki, nem a teljes írást. Ezért érdemes minden szakaszt úgy megírni, mintha egyedül állna.
• A kulcsszó helyett a kérdés a horgony. Az emberek egész mondatokat írnak be, és a gép is kérdés formájában keresi az egyezést. A szakaszcímeink ezért kérdések.
• A mérés más. Pozíció helyett azt nézed, hogy egy adott kérdésre kapott válaszban szerepel-e a márkád, és pontosan mit állít rólad. Ez kézi ellenőrzés, de bárki elvégezheti.

Amit a SEO-ból viszel tovább, az szinte minden: a lap sebessége, a belső linkek rendje, a képek mérete, a címsorok logikája. A sablon alapú oldalgyártásról szóló írásunk ugyanezen a logikán fut, csak ott a kérdés az, hogyan maradhat sok oldal is mind valódi.

Honnan veszi az AI a választ?

Két helyről. Egyrészt abból, amit a betanítása során olvasott, ez lassan frissül. Másrészt a válasz pillanatában futtatott keresésből: a modell rákeres, megnyit néhány oldalt, és azokból idéz. A friss, jól tagolt, könnyen letölthető oldalak ezért kerülnek be gyakrabban, mint a régi, nehezen olvasható szövegfalak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ChatGPT-idézés nem varázslat, hanem letöltés. A gép megnyitja az oldalt, kiszedi belőle a szöveget, és megnézi, van-e benne olyan rész, ami válaszol a kérdésre. Ha az oldalad szkript nélkül üres, ha a lényeg egy képen van, vagy ha a szöveg csak egy videó alatt hangzik el, akkor onnan nincs mit kiszedni.

A második szempont a bizalom. A modellek azt szeretik, ami több helyen ugyanúgy szerepel: a saját oldalad, egy szakmai katalógus, egy cégadatbázis, egy partner lapja. Ha ezeken a helyeken másképp áll a neved, a székhelyed vagy az, hogy mivel foglalkozol, akkor a gép bizonytalan lesz, és inkább mást idéz. Az egységesség itt nem esztétikai kérdés, hanem a felismerhetőség feltétele.

A harmadik a gépi olvashatóság. A saját lapunkon minden blogbejegyzés BlogPosting strukturált adatot visel, a szakaszcímek horgonyozhatók, és minden íráshoz tartozik egy rövid összefoglaló, mert egy AI-válasz tipikusan egy szakaszt idéz, nem egy egész oldalt. A strukturált adat, vagyis a schema.org szótára szerinti gépi címkézés, nálunk annyit rögzít, mi a cím, ki a szerző és mikor készült. Kevés, de e nélkül a gépnek találgatnia kell.

Mit tehet egy KKV azért, hogy az AI őt idézze?

Írj kérdéscímeket, és minden cím alá tegyél egy önmagában megálló, rövid bekezdésnyi választ. Tartsd egységesen a cégadataidat mindenhol. Adj a gépnek strukturált adatot, és tedd a lényeget szövegbe, ne képbe. Ez nem drága munka, csak következetességet kér: nem egy nekifutás, hanem hónapokon át tartott szokás.

A leggyakoribb hiba nem az, hogy valaki rosszul ír, hanem az, hogy szétszórtan ír. Ugyanaz az információ hatféle megfogalmazásban él a lapon, az ajánlatokban és a levelekben, és egyik sem teljes. Ilyenkor a gép is hatféle választ ad rólad. Innen nézve a céges tudásbázisról szóló írásunk nem külön téma: ha egyszer eldöntitek, mi a hivatalos megfogalmazás, onnantól van mit kitenni a lapra.

A napi munkában ez néhány szokásra fordítható le:

• Kérdés a cím, válasz a bekezdés. Amit az ügyfeleid tényleg megkérdeznek telefonon, az legyen szakaszcím, és alatta álljon a válasz, kertelés nélkül.
• Egy állítás, egy szám, egy forrás. Ha van valódi adatod, írd le, és írd oda, honnan van. Ha nincs, hagyd ki, mert a kitalált szám az első, amin lebuksz.
• Egységes cégadat. Név, cím, tevékenység, elérhetőség szó szerint ugyanúgy a lapon, a cégprofilban és a katalógusokban.
• Frissítés dátummal. Ha egy oldal változik, látszódjon rajta, mikor. A mozgó oldalt gyakrabban olvassák újra.

És ami a legfontosabb: mérd. Írd össze azt a tíz kérdést, amire a cégeteknek kész válasza kell hogy legyen, kérdezd meg őket havonta, és jegyezd fel, mit felel a gép. Ebből derül ki, hogy a munka hat-e, és ez az egyetlen visszajelzés, ami nem vélemény.

Mi az, ami hirtelen nem számít?

A kulcsszó-sűrűség, a szövegbe tömött rokon értelmű szavak és a hosszúság önmagában. Egy gép, ami a jelentést nézi, nem jutalmazza azt, hogy ötvenszer leírtad ugyanazt. Ugyanígy leértékelődik a tartalom nélküli oldalgyártás: ha nincs mögötte valódi tudás, a modell nem talál benne idézhető állítást.

Ami viszont nem tűnt el, az a szakmai pontosság. Sőt, felértékelődött: a gép a nevedhez kötve idéz, tehát az számít, hogy amit írsz, megállja-e a helyét. Egy pontatlan mondat az oldaladon most nem csak egy olvasót téveszt meg, hanem bekerülhet abba a bekezdésbe is, amit egy AI ad tovább száz embernek.

Az sem számít már, hogy hány szó a cikked. Egy háromezer szavas írás, ami az ötödik bekezdésig kerülgeti a témát, rosszabbul jár, mint egy rövid, amelyik az első két mondatban megválaszolja a kérdést. A hosszúság csak akkor előny, ha minden szakasza külön is használható, és minden szakasz mögött van valami, amit tényleg tudsz.

Végül a jelzők. A gépet nem hatja meg, hogy az oldalad szerint ti vagytok a legjobbak a piacon, mert ehhez a mondathoz nem tartozik ellenőrizhető tartalom. Ami helyette működik, az unalmasabb: mit csináltok, kinek, hogyan, és miből derül ki, hogy jó lett. Erről tudsz beszélni, és ezt tudja a gép idézni.

Mérve, nem ígérve.